1. Mi okozhatja az aláírás során keletkezett hibát?

a)      Nincs felvéve a https://era.mnb.hu/oldal a megbízható helyek közé

Az era.mnb.hu oldalt behozva, az Eszközök/Internetbeállítások/Biztonság fülön a „Megbízható helyek”-re, majd a „Helyek”-re kattintva hozzáadhatjuk az oldalt.

b)     Nem a megfelelő helyre települ fel az aláíró program

A C:\Program Files\Ponte.hu\Ponte WDAP mappába kell feltelepülnie a programnak, a Program Files-ba való telepítéshez sok esetben szükség van rendszergazdai engedélyre.

c)      Nem ugrik fel az aláíró modul

Az Internet Explorer Eszközök/Internetbeállítások/Biztonság fülön lévő Egyéni szintre kattintva megjelennek a biztonsági beállítások, ahol az „ActiveX-vezérlők és beépülő modulok futtatása” opciót engedélyezni kell.

d)     Az elérési út nem található

Az Internet Explorer Eszközök/Internetbeállítások/Biztonság fülön lévő Egyéni szintre kattintva megjelennek a biztonsági beállítások, ahol a „Helyi könyvtár elérési útjának hozzá vétele a fájlok feltöltésekor a kiszolgálóra” opciót engedélyezni kell.

 

 

e)      Nem megfelelő a böngésző/operációs rendszer

A digitális aláíró modul a következő operációs rendszerekre telepíthető:

- Windows Vista

- Windows 7

- Windows 8, 8.1

- Windows 10 

Az aláíró modul a következő böngészőket támogatja:

- Microsoft Internet Explorer 7

- Microsoft Internet Explorer 8

- Microsoft Internet Explorer 9

- Microsoft Internet Explorer 10

- Microsoft Internet Explorer 11

2. Hol található az aláírási napló?

Ha az aláírás során hiba keletkezik, akkor a Webes Digitális Aláíró modul az alábbi hibaüzenetet jeleníti meg.

Az aláírási napló az aláírási folyamat lépéseit naplózza. Ez a napló segít az esetleges hibafelderítésben. A hibanapló az aláíró modul File/Napló menüpontjából érhető el. Továbbá a „Hitel- és lízingtermékek” és a „Betéti termékek” szolgáltatás karbantartó felületén, az Információs dobozban is találunk egy naplót. Lehetőség van a hibanapló kimentésére is. Hiba bejelentésekor célszerű az aláírási naplót megnyitni vagy a levélben a HelpDesk-nek eljuttatni.

3. Az aláírási napló hibaüzenetei

„A tanúsítványhoz tartozó titkos kulcsot nem lehet elérni.”

Rosszul van telepítve a tanúsítvány. Forduljunk a tanúsítványt telepítő rendszergazdához vagy jelentsük a hibát a tanúsítvány kibocsátójának.

„The remote server returned an error: (407) Proxy Authentication Required.”

A számítógépünk nem adja át a bejelentkezett felhasználó adatait a proxy alkalmazásnak, ezért nem tudja az aláíró modul az internetről a szükséges információkat megszerezni. Kérjük a rendszergazda segítségét.

4. Melyik tanúsítvány alkalmas digitális aláírásra?

Több célra alkalmas tanúsítványtípus van. Minden tanúsítvány tartalmazza azt az információt, hogy milyen célra alkalmas. Az ERA szolgáltatásainak használatához „aláíró” funkciójú tanúsítvány szükséges, ennek ellenőrzése annál a szolgáltatónál ellenőrizhető, akitől a tanúsítványt igényelte.

(pl. e-Szignó-tól igényelt tanúsítvány esetén, az alábbi helyen ellenőrizhető: a http://www.e-szigno.hu oldalt behozva az e-Signó Hitelesítés Szolgáltató/Tanúsítványok/Keresés a tanúsítványtárban menüpont alatt mindkét (Minősített tanúsítványok, Fokozott biztonságú tanúsítványok) tanúsítványtárban meg kell nézni és akkor megfelelő a tanúsítvány, ha az utolsó előtti „Funkció” oszlopban „aláíró” szerepel.)

Másik lehetőség, hogy a tanúsítványt megnyitjuk pl. a Windows tanúsítvány tárából (Internet Explorer\Eszközök\Internetbeállítások menüpont, majd a Tartalom fülön a Tanúsítványok nyomógomb), a tanúsítvány Részletek fülön, a Kulcshasználat bejegyzésben megtaláljuk, hogy milyen célokra alkalmas a tanúsítvány. Aláírásra az a tanúsítvány alkalmas, amelyikben a „Letagadhatatlanság” szerepel.

5. Hol tudom megnézni, hogy megfelelően van-e telepítve a tanúsítványom?

Nyissuk meg az Internet Explorer-t kattintsunk az Eszközök/Internetbeállítások-nál lévő Tartalom fülön a Tanúsítványok-ra, majd kattintsunk duplán a Személyes fülön lévő listában a saját tanúsítványunkra. A tanúsítvány akkor megfelelő, ha a Tanúsítvány információ felirat melletti ikonon nem szerepel piros X, sem felkiáltójeles sárga háromszög, és az ablak alján megjelenik a felirat, mely szerint elérhető titkos kulcs a tanúsítványhoz.

Amennyiben az „Információ a tanúsítványról” felirat melletti ikonon egy felkiáltójeles sárga háromszög látható, a tanúsítványhoz tartozó hitelesítési útvonal nem teljes. Kattintsunk a Tanúsítványlánc fülre, ahol meglátjuk, hogy az útvonal melyik eleme hiányzik a tanúsítványtárból. A tanúsítványt tartalmazó chipkártyáról telepítsük (vagy a hitelesítés szolgáltató weboldaláról töltsük le) a hiányzó tanúsítvány(oka)t, és kövessük az ott leírt telepítési útmutatót.

Ha a személyes tanúsítványunk telepítése után nem érhető el a hozzá tartozó titkos kulcs (a tanúsítvány részleteit bemutató ablak alján nem jelenik meg a felirat), indítsuk újra a számítógépet. Ha ez sem oldja meg a problémát, kérjük lépjen kapcsolatba a tanúsítvány kibocsátójával.

6. Internet Explorer 9 használata esetén fellépő hibák:

Kompatibilitási hibaüzenet kezelése:

Állítsa az Internet Explorer 9-et kompatibilitási nézetre:

7. További kérdések:

Kérdés: Milyen fajtájú tanúsítvány szükséges az ERA rendszerben történő regisztrációhoz? Minősített tanúsítvány, vagy elegendő a fokozott aláíró tanúsítvány? 

Válasz: Az aláíró tanúsítvány csak olyan, a Nemzeti Hírközlési Hatóság által nyilvántartásba vett hitelesítés-szolgáltatótól származó aláíró tanúsítvány lehet, amelynek típusa:

-        Fokozott biztonságú szervezeti személyes vagy

-        Fokozott biztonságú személyes vagy

-        Minősített szervezeti személyes vagy

-        Minősített személyes aláíró tanúsítvány.

A fokozott biztonságú (nem minősített) aláíró tanúsítványoknál további megkötés, hogy azok csak olyan hitelesítés-szolgáltatóktól származhatnak, amelyeknek a szolgáltatói tanúsítványát a közigazgatási gyökér-hitelesítés szolgáltató (KGyHSz) hitelesítette felül.

Kérdés: Regisztráció során milyen paraméterekkel szükséges a felhasználói név illetve a jelszó megadása?

Válasz:

-        Felhasználónév: A belépéshez használt felhasználónév hossza minimum 8 karakter.

-        Jelszó: A jelszó minimum 8 karakter hosszú, legalább 2 kisbetűt, 2 nagybetűt, és 2 számot kell tartalmaznia

A regisztrációval kapcsolatos egyéb információkat a https://erateszt.mnb.hu/ERA.WEB/Home/GetFile/Regisztracios_folyamat_Felhasznaloi_Kezikonyv_2018_2.pdf/ címen található felhasználói kézikönyvben találja.

Kérdés: A beküldött regisztrációs adatlap jóváhagyása még nem történt meg. Van lehetőség ezen űrlapok más módon való eljuttatására a Felügyelethez, hogy felgyorsuljon a regisztráció jóváhagyása, és így eleget tudjunk tenni adatszolgáltatási kötelezettségünknek?

Válasz: Kérjük, vegye fel a kapcsolatot a Felügyelet munkatársaival az adatszolgaltatas@mnb.hu e-mail címen keresztül.

Kérdés: A regisztrációs adatlapot aláírás után, hova kell elküldeni?

Válasz: A regisztrációs adatlapot aláírást követően Cégkapun vagy az ERA keretrendszeren keresztül van lehetőség beküldeni.
 

Kérdés: Mi a teendő a felhasználó névváltozása esetén?

Válasz: Kérjük, vegye fel a kapcsolatot a Felügyelet munkatársaival az adatszolgaltatas@mnb.hu e-mail címen keresztül.

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha a felhasználó elfelejti a felhasználónevét/jelszavát és az elfelejtett azonosító funkció használatával sem sikerül megtudnia?

Válasz: Kérjük, vegye fel a kapcsolatot a Felügyelet munkatársaival az adatszolgaltatas@mnb.hu e-mail címen keresztül.

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha a korábban admin jogosultsággal rendelkező munkatárs távozik? Hogyan kerül jóváhagyásra az új felhasználó?

Válasz:

-        Az admin jogosultsággal rendelkező képviselő átadhatja az admin jogot egy másik felhasználónak az Admin funkciók/Bejelentők kezelése menüponton keresztül.

-        Lehetősége van a felhasználónak admin jogot igényelni az Intézmények – szolgáltatások menüpont alatt, az Admin jog igénylése gombra kattintva, ebben az esetben a regisztrációs adatlapot kinyomtatva, intézményi pecséttel és cégszerű aláírással ellátva kell eljuttatni a Felügyelethez.

  Adatszolgáltatás Gyakran ismételt kérdései

1. Mikor tekinthető beérkezettnek egy küldemény?

A Felügyelet az adatszolgáltatást csak akkor tekinti teljesítettnek, ha az "feldolgozva" megjelölést kap! Amennyiben a beküldéstől számított 24 órán belül nem érkezik visszaigazolás a beküldött jelentésállomány státuszára vonatkozóan az adatszolgaltatas@mnb.hu címen érdeklődhet a küldemény állapotáról.

2. Ha a beküldéssel kapcsolatban bármilyen információt szeretnék a Felügyelettel közölni, hol tehetem ezt meg?

Amennyiben az adatszolgáltatás küldésével kapcsolatosan bármilyen jellegű kérdése van, illetve ezzel összefüggésben valamely információt kíván a Felügyelet tudomására hozni, azt az MNB Elektronikus Adatfogadó Rendszerén (ERA) keresztül (https://era.mnb.hu) az Adatszolgáltatás/Akadályoztatás jelentés menüpontban jelezheti. A Felügyelet azonban felhívja a figyelmét, hogy az ERA felületén keresztül a Felügyelet tudomására hozott információk nem mentesítenek az adatszolgáltatási kötelezettség határidőn belüli teljesítése alól, tekintettel arra, hogy a Felügyeletnek nincs jogszabályi felhatalmazása felmentést adni a jogszabályon alapuló rendszeres adatszolgáltatási kötelezettség alól.

3. Hol kell beküldenünk a "urlap_20C_xxxxxxxx_xxxxxxxx.pdf’fájlt?

A pdf fájlt a KAP programban TILOS beküldeni. Az űrlap beküldésére az ERA keretrendszeren keresztül van lehetőség.

A beküldés menete az ERA-ban:

1. Adja meg a vonatkozási idő végét, majd a ’Tovább’ gombra kattintva megjelenik a kérdőív.
2. Töltse ki a kérdőívet, majd nyomja meg a ’Beküld’ gombot.
3. Írja alá és küldje be a küldeményt.

A feltöltés után egy érkeztetési számot kap, de a sikeres feltöltésről más értesítést nem küld a rendszer.

4. Lépjen ki az ERA-ból (a beküldött anyag feldolgozása kb. 5 – 10 percet vesz igénybe)
5. A negyedéves jelentést és a szöveges 20B PDF állományt – ahogy eddig is -  KAP-on lehet feltölteni (de NE CSATOLJA az xxxxxx_urlap_20C.pdf fájlt!).

Felhívjuk figyelmüket, hogyha az ERA-ban becsatolandó fájlokat tartalmazó adatszolgáltatási csomagokat a KIR rendszer visszautasítja, az adatszolgáltatást meg kell ismételni.

4. Mekkora lehet összességében a jelentéshez (adatszolgáltatás) kötelezően csatolandó PDF fájlok legnagyobb mérete?

20 MB a megengedett méret.

1. Kérdés: Mikor tekinthető beérkezettnek egy termék/küldemény?

Válasz: Jelenleg akkor tekinthető beérkezettnek egy termék/küldemény, ha a beküldést követően az ERA/Hitel- és lízingtermék bejelentő szolgáltatás felületen a feltöltést végző munkatárs visszakapja az érkeztetési számot. Ezen túlmenően a termék státuszának változását a felhasználói kézikönyv szerint követheti nyomon az alábbiak szerint:

A szerkesztő felület megnyitásakor három fülön tekinthetőek meg a termékek, a szerkesztési állapotuktól függően. Az első oldalon mindig a feldolgozott vagy a feldolgozás alatt álló termékek jelennek meg, ezek státuszát különböző színek jelölik:

- zöld – publikált

- sárga – publikálásra vár

- piros – visszavonásra került

Információ:

- szerkesztés alatt: a termék szerkesztés alatt áll (a módosított vagy a beküldésre váró fülön lesz megtalálható)

- feldolgozás alatt: a termék adatai be lettek küldve és jelenleg feldolgozás alatt állnak

- publikálásra vár: a beküldött adatok a következő publikálás alkalmával publikálódni fognak

Ennek megfelelően a Felügyeletre beérkezett termékek státusza „publikálásra vár”, ha ezt a státuszt látja a termék mellett, akkor az azt jelenti, hogy a termék beérkezett a Felügyeletre és az aláírás is érvényes.

Nemleges jelentés sikeres beküldése után adott terméktípus felületén – a feldolgozást követően – eltűnik a „Nemleges jelentés beküldése” gomb.

2. Kérdés: Szükséges-e frissíteni azon termékek adatait, amelyekre az intézménynél már nem köthető szerződés, abból kizárólag állományt kezelünk?

Válasz: A hitel- és lízing valamint a betéti termékadatok vonatkozásában – ellentétben a számla- és betéti bankkártya termékadatokkal – kizárólag az „aktívan” forgalmazott hitel-, lízing, illetve betéti termékadatokat kell jelenteni, illetve frissíteni. Tehát azon termékadatok tekintetében, melyeknél kizárólag állományt kezel az intézmény, nem szükséges az adatok frissítése. Ezeket a termékeket az érvényesség vége cella kitöltésével kell archiválni az ERA-rendszerben.

3. Kérdés: Hol találom a nyomtatási lehetőséget a Hitel- és lízingtermék szolgáltatásban?

Válasz: A szerkesztő felületen lehetőség van az adatok Excelbe exportálására, ezáltal a kiexportált adatok kinyomtathatóak.

4. Kérdés: Amennyiben az érvényesség vége üresen marad, akkor visszavonásig érvényes a konstrukció?

Válasz: Igen.

5. Kérdés: Az A-M tábláknál mit jelent a „kezelési költség megfizetés módja” mező?

Válasz: Például az Áruhitelek (A) táblában a kitöltési útmutató szerint: itt kell megadni a kezelési költség megfizetésére vonatkozó információkat, például, hogy „havonta esedékes”, „a törlesztő részlettel együtt fizetendő”, „vásárláskor esedékes”, „egyszeri kezelési költség”. Amennyiben az intézmény adminisztrációs vagy más megnevezéssel kezelési költség jellegű díjat számol fel, azt is a kezelési költség blokkban kell feltüntetni.

6. Kérdés: A H táblánál, a kártyánál csak letiltás mező szerepel, a nemzetközi letiltás összegét hol kell feltüntetni?

Válasz: Ugyanitt kell feltüntetni, ha szükséges, esetleg az „r” egyéb megjegyzések oszlopban lehet utalni a letiltási díj jellegére.

7. Kérdés: Mikor lehet felvinni adatokat a rendszerbe? Csak hétköznap 08:00 - 17:00 között?

Válasz: A szolgáltatás rendelkezésre állása hétköznap 8-20 óra között biztosított, ezen idő kereten kívül előfordulhatnak leállások.

8. Kérdés: Egy adatszolgáltatónak jelenleg 5 gyermek intézménye van regisztrálva, de 2015. január 31-től az öt helyett csak 2/3 gyermek intézmény marad. Az összeolvadás jogi háttere már rendben van. A kérdésük az lenne, hogy a Felügyelet erről – adatszolgáltatás és hozzá kapcsolódó regisztráció szempontjából – értesül-e vagy újra kell regisztrálni a megmaradt/létrejövő intézményeknek? Ezt milyen technikával tudják megtenni, a megszűnő/beolvadó intézménynek mit kell tennie, a megszűnő/beolvadó intézmény termékei hogy kerülhetnek át az új intézményhez?

Válasz: Amennyiben minden gyermekintézménye be van regisztrálva már, akkor a regisztrációval kapcsolatban nincs teendő. Amennyiben a változás révén olyan új intézmény jön létre, amely még nem szerepel a Felügyelet nyilvántartásában, abban az esetben a létrejövő új szereplő esetében a regisztrációt el kell végezni (ERA-regisztrációval kapcsolatos kérdés esetén hívható telefonszám:
+36 1 550-853, a  további teendőkről tájékozódhat a

https://era.mnb.hu/data/cms2437908/Egyesulessel__migracioval_kapcsolatos_teendok.pdf linkről elérhető útmutatóból). A változásról még időben tájékoztató levelet kell küldeni a hlv_tartalom@mnb.hu címre. Ez alapján a Felügyelet biztosítja, hogy a beolvadó intézmény termékei átkerüljenek ahhoz az intézményhez, amely a változás után jogutódként él tovább. Ezek az átvett termékek az archivált termékek közé kerülnek (a termékkódjuk módosul az új intézmény termékkódjának megfelelően) és nem jelennek meg a fogyasztók által elérhető lekérdező felületen. Amennyiben a fogadó intézmény úgy dönt, hogy ezek közül a termékek közül is forgalmaz majd a későbbiekben, akkor azokat a megfelelő változtatások végrehajtása után be kell küldeni a felügyelet adatszolgáltatási rendszerén keresztül.

9. Kérdés: Hogyan lehet értesítést kapni a jelentés befogadásáról, feldolgozásának eredményéről?

Válasz: A Küldeménynaplóban követhető nyomon, hogy mikor és mit küldött be az adott felhasználó (az „intézmény admin” azt is láthatja, hogy a hozzátartozó intézményképviselők mit töltöttek fel).

10. Kérdés: Az egyik termékünket átsoroltuk egyik termékkategóriából a másikba. Hogyan lehet törölni az eredeti kategóriából?

Válasz: Amennyiben a terméket az eredeti terméktípusnál az "archív" termékek közé helyezi, az az MNB honlapon a továbbiakban nem jelenik meg. (Az archív termékek közül a termék bármikor „elővehető” és aktualizálható.) Az ERA rendszerben törlésre nincsen mód.

11. Kérdés: Egy meglévő termékünk kezelési költségében e hó 2-ától változás következik be. A változtatást hó elsején végrehajtottuk és publikálásra jelöltük az ERA rendszerben, úgy, hogy a kondícióváltozás életbe lépésének napját (hó 2-át) jelöltük meg az „érvényességi idő kezdetének”. A Hitel- és lízingtermék választó programot még hó elsején használva vettük észre, hogy a megjelölt termék eltűnt a programból. Mi ennek az oka?

Válasz: Abban az esetben, ha a termékszerkesztésénél beállítja az érvényességi idő kezdetét egy meghatározott dátumra és beküldi a terméket, akkor a rendszer automatikusan kiveszi a terméket a publikáltak közül. Tehát, ha nem ez a cél, akkor ne töltse ki az érvényességi idő kezdete cellát. Ebben az esetben a változás, a következő napi publikáció időpontjában megjelenik a lekérdező felületen. A termék érvényességi idejének kezdete az adott termékkódú konstrukció bevezetésének időpontjára vonatkozik. Az érvényesség vége pedig az az időpont, amikor a termék végleg lekerül a kínálatukból. A termékben végrehajtott módosulások lejelentésekor érdemben csak az érvényesség vége időpont változtatható. Amennyiben előre szeretne felvinni adatot (pl. szabadság miatt), a „szerkesztés” funkcióval történő adatmódosítást követően a „mentés ideiglenesként” gombbal mentse el a terméket. Az új kondíció érvénybe lépése előtti nap az adott termék „elővehető” és a kitöltési útmutató szerinti feltételek teljesülése mellett bárki által publikálásra jelölhető. (Akár a beküldésre kijelölt termékek közé is áthelyezhető, de a tényleges beküldést csak a változás érvénybe lépésének napja előtt szabad megtenni.)

A termék adatainak módosítása során lehetőség van egy későbbi dátumot megadni a publikálás időpontjára vonatkozóan (jövőbeni publikáció). A jövőbeni publikációra vonatkozó részletes információk megtalálhatóak az egyes termékbejelentő szolgáltatások Felhasználói kézikönyvében.

Betéti termékek Gyakran ismételt kérdései

1. Kérdés: A bankunknál létezik egy úgynevezett "Csúcskamat nap” Akció. Bizonyos időközönként (havi egyszer vagy kéthetente) meghirdetünk egy napot, amikor Netbankon keresztül magasabb kamattal köthetnek le az ügyfelek betétet. A futamidő napokban meghatározott, minden alkalommal más: a Netbank kezdő oldalán látható a T-1 napon 16 órától egészen a lekötés napján 16 óráig. A Bank honlapján és a fiókokban is megjelentetjük a hirdetmények között. A programban fel kell tüntetnünk ezt a konstrukciót?

Válasz: A leírt termékkonstrukciót nem kell feltüntetni külön akciós termékként a BMK-ban. A konstrukció csak a NETBANKÁR (meglévő) ügyfelek számára elérhető, így csekély a valószínűsége annak, hogy az ügyfél 1 nap alatt számlát nyit, ahhoz NETBANKÁR szolgáltatást igényel, stb. Amennyiben a hitelintézet célszerűnek látja, a kapcsolódó termék „Egyéb megjegyzés”-ben feltüntethet erre történő utalást.

2. Kérdés: A „Lekötött betéti termék” esetén miért szükséges a termék kamatának képletét megadni?

Válasz: A lekötött termék kamatszámítási képletének feltüntetése két célt szolgál. Az egyik az ügyfelek tájékoztatása, hiszen a képletet az Üzletszabályzatban is közzé kell tenni. A másik pedig, hogy a Betét- és megtakarítás kereső programba a későbbiek során tervezett számolási funkció beillesztéséhez a kamatszámítást illetően is szükség van a banki gyakorlat pontos feltérképezésére.

3. Kérdés: Akciós lekötött betéti terméknél, ha fel lesz tüntetve az akció időtartamának kezdete és vége, akkor az akció lejártát követően újabb jelentést kell küldeni, vagy erre nem lesz szükség, mert látható az akció időtartamának vége a jelentésben, és az automatikusan törlésre fog kerülni?

Válasz: Az akciós termékeknél (és egyébként minden termék esetében), ha az ERA Betét- és megtakarítási termék szolgáltatásánál beállításra kerül az érvényességi idő vége mező, akkor a program a beállított dátumot követő napon már nem jeleníti meg az adott terméket. A beállított időpontnak természetesen összhangban kell lennie az „akció vége” mező tartalmával, de önmagában az „akció vége” mező kitöltésével a termék nem kerül levételre a publikált termékek sorából.

4. Kérdés: A rendeletben és a kitöltési útmutatóban nem szerepel a konstrukció érvényessége, de az ERA felületen megjelenik, mint szolgáltatandó adat.

Válasz: A funkció kitöltése az ERA működésének része. Használatáról és szerepéről az ERA Felhasználói kézikönyvben szerepel részletes leírás.

5. Kérdés: Kell-e jelenteni a 9BO-s táblában azt a kombinált termékünket, mely saját jogon gyűjtött bankbetétből és ügynökként értékesített befektetési jegyből áll 50-50% arányban?

Válasz: Csak a teljes egészében ügynökként forgalmazott termékek maradnak ki az adatszolgáltatásból. Tekintettel arra, hogy az Ön által bemutatott kombinált termék betéti eleme (amelyre az adatszolgáltatás fókuszál) saját jogon gyűjtött bankbetétből keletkezik, így az érintett terméket szerepeltetni kell a jelentendő termékek között. A befektetési jegy esetében a forgalmazóra mindenképp utalniuk kell a táblázat megfelelő celláiban.

6. Kérdés: Kell-e jelenteni a 9B-s táblákban azt a lombard betét konstrukciót, mely eredetileg egy hitel biztosítéka?

Válasz: Ha az eredeti cél kimondottan egy hitelügylet biztosítéki rendszerében betöltött szerep, és ennek megfelelően tartják is nyilván, akkor nem kell szerepelnie az adatszolgáltatásukban.

7. Kérdés: Szükséges-e külön altermékként szerepeltetni azokat a kondíciókat, amely a betéti okiratos párjától abban tér el, hogy számla szerződéses szerződést köt velünk az ügyfél változatlan kondíciók mellett (így biztosítunk számára lehetőségét az automatikus újbóli lekötésre).

Válasz: Igen. A betét elhelyezése szempontjából lényeges különbség a kérdésben bemutatott két termék, függetlenül attól, hogy a kondíciók teljesen megegyeznek. Az adatszolgáltatás több mezőjében szerepeltetendő információkban is eltérnek.

8. Kérdés: Az intézményünk egy eddig önállóan elérhető lekötött betéti terméket, már csak a TBSZ konstrukciójához kínál. Hogyan tudok egy meglévő, eddig önállóan megjelenő lekötött betéti terméket nem önállóvá tenni?

Válasz: A „Nem önállóvá tétel” lépései az alábbiak:

1. Amennyiben a lekötött betéti termék nincs csatolva egyetlen TBSZ számlához sem, először a csatolást kell megtenni, a TBSZ termék adatlapján, az „Altermékek csatolása” funkcióval.

2. A csatolást követően a TBSZ terméket a szokásos módon be kell küldeni publikációra, és megvárni míg annak feldolgozása megtörténik.

3. A Lekötött betéti alterméket ezt követően a „Nem önállóvá tevés” funkciógombbal kell megnyitni szerkesz-tésre, majd menteni. A mentést követően az altermék ideiglenes mentéssel átkerül a Módosított termékek fülre.

4. A Módosított termékfülön szerkesztésre kell megnyitni az alterméket és újra menteni, a „beküldésre jelölés-re” kattintva a termék átkerül a Beküldésre jelölt termékfülre. Innen a szokásos módon, a tanúsítvány aláírá-sával kell beküldeni.

A feldolgozást követően a termék önállóan - tehát a lekötött betétek között - nem, csak a TBSZ termékekhez csatoltan fog látszani a fogyasztók által használt lekérdező felületen. Fontos, hogy a Nem önállóan megjelenő termékek szerkesz-tése csak a TBSZ főtermékek felől lehetséges, a Beküldött termékek fül szerkesztő felületén, az altermékek megnyitása nyílra kattintva. 

9. Kérdés: Mire szolgál a Termékadatok betöltése funkció?

Válasz: A Termékadatok betöltése funkcióval a korábban, a termékadatlap bal oldalán megtalálható Mentés fájlrendszerre történő funkcióval, .json fájlformátumban mentett adatlapok újra betöltését lehet elvégezni. Amennyiben például egy új terméket kíván létrehozni, de azt még nem szeretné ideiglenesen vagy publikációra feltölteni a teljesen vagy részlegesen kitöltött termékadatlapot mentheti saját fájlrendszerére. A mentés automatikusan .json fájlformátumban történik.
Amikor a korábban mentett fájlt szeretné feltölteni az ERA-rendszerre, azt a Termékadatok betöltése funkcióra kattintva teheti meg. Ekkor a termék adatlapja jelenik meg, melyet ezután szabadon módosíthat, menthet.     

Közzétételek Gyakran ismételt kérdései

1. Kérdés: Mi lehet a maximális mérete a közzétételi küldeménynek?

Válasz: 15 MB.

2. Kérdés: A befektetési alapkezelőknek, illetve kezelt befektetési alapjaiknak kötelező a rendszer használata?

Válasz: A befektetési alapkezelők saját magukra és kezelt alapjaikra vonatkozó közzétételi kötelezettségét a Batv. – 2011. évi CXCIII. törvény a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról - 116. §-a rögzíti.

A Batv. 116. §-a értelmében:

116. § (1) A befektetési alapkezelő a saját magára és a befektetési alapra vonatkozó, az e törvény szerinti közzétételi kötelezettségeit, amennyiben az adott törvényi előírás másképpen nem rendelkezik,

a) a befektetési alapkezelő és az érintett befektetési alap honlapján, és

b) ha a Felügyelet nyújt ilyen szolgáltatást az e törvény szerinti közzétételek céljára, a hivatalosan kijelölt információtárolási rendszeren való közzététellel teljesíti.

Ilyen módon a befektetési alapkezelők és a kezelt befektetési alapjaik számára a rendszer használata kötelező.

3. Kérdés: A befektetési vállalkozásoknak kötelező a rendszer használata?

Válasz: A Bszt. 123.§ (1)-(3) bekezdése a befektetési vállalkozások Felügyelet felé történő bejelentési és közzétételi kötelezettségét rögzíti. A törvény azonban nem szól arról, hogy ezt a Felügyelet nyújtotta közzétételi rendszeren keresztül kell-e megtenniük. Így a rendszer használata a befektetési vállalkozások számára ugyan nem kötelező, de ajánlott, tekintve, hogy a rendszer alkalmazásával egy időben megvalósul a bejelentési és közzétételi kötelezettségük.

4. Kérdés: Az új közzétételi rendszer biztonságát illetően, amikor a mellékletek tallózás révén a saját dokumentumtárból kerülnek becsatolásra nem lesz-e kiszolgáltatottabb, kevésbé védett, ill. jobban támadható (sérülékenyebb) az alapgép tartalma (az ott tárolt dokumentumok, információk)?

Válasz: Az alapgép tartalma nem lesz védtelenebb, mert csak a kiválasztott, feltöltött PDF fájlok kerülnek továbbításra. A gépen tárolt többi fájlhoz a program nem fér hozzá.

5. Kérdés: A KAP program használata során a negyedéves jelentéseknél illetve egyéb pénzügyi tárgyú közleményeknél (időközi vezetőségi beszámoló, éves jelentés) egyidejűleg megkövetelte a rendszer a főbb pénzügyi adatoknak  (mérleg, eredménykimutatás, saját tőke, cash-flow) xls fájl formátumban történő becsatolását és megküldését. Ez továbbra is így lesz?

Válasz: A Felügyelet a továbbiakban nem igényli a korábban az egyes közzétételek mellett előírt Excel fájlok beküldését, így a rendszer kizárólag csak PDF fájlokat képes fogadni.

Számlaválasztó Gyakran ismételt kérdései

1. Kérdés: Az ERA Számlatermékek szolgáltatásban miért nem látható az általános intézményi adatokra vonatkozó adatszolgáltatási felület?

Válasz: Az ERA Számlatermékek szolgáltatásban az általános intézményi adatokra vonatkozó adatszolgáltatási felület csak azon felhasználók számára érhető el (azaz látható), akik tanúsítvány alapú regisztrációval rendelkeznek, azaz beküldésre jogosultak. Azon felhasználók számára, akik ügyfélkapus regisztrációval veszik igénybe a szolgáltatást, az általános intézményi adatokra vonatkozó felület nem látható, tekintettel arra, hogy itt semmiféle mentési lehetőség nem elérhető, csak beküldési lehetőség.

2. Kérdés: Hogyan lehet egy terméket nem forgalmazottá tenni, illetve amennyiben a termék már nem elérhető, hogy lehet azt megszűntté tenni?

Válasz: Terméket nem forgalmazottá tenni egy már beküldött termék esetén a „Forgalmazott hatályos és új termékek” fül alatt található termék neve melletti ikonra (Nem forgalmazottá tétel:   ) kattintva vagy a termék módosítása ikon ( ) megnyitását követően a státusz nem forgalmazottra állításával lehetséges. (Visszaállítás a „Nem forgalmazott hatályos termékek” fülről elérhető adott termék „Forgalmazottá tétel”: ikon segítségével vagy a termék megnyitását követően a státusz átállításával történhet.) Az átállítást követően a terméket minden esetben újra be kell küldeni. Tehát a pl. nem forgalmazottá tétel gombra kattintást követően a termék „szerkesztés alatt (beküldhető)” státuszúvá válik és átkerül a „Módosított hatályos és új termékek” fülre, ahonnan a kijelölt termék beküldésre jelölése elvégezhető, majd érvényes tanúsítvány meglétével megtörténhet az aláírás, majd a termék a „Beküldésre váró kondíciók” fülről beküldhető.

Terméket megszűntté tenni a következőképpen lehet: a termék státuszát a fent már bemutatott módon állítsuk nem forgalmazottá, majd a „Szolgáltatáscsomagot igénybevevők száma” adatra az adott hónapra vonatkozóan 0 adatot kell jelenteni, így a termék a megszűnés hónapjának végével átkerül a „Megszüntetett termékek” fülre, mely a „Megszüntetett termékek megtekintése” gombra kattintást követően érhető el. Fontos kiemelni, hogy megszűnt terméket visszaállítani nem lehet! Innen az „Aktív termékek megtekintése” gombbal térhetünk vissza a Forgalmazott és a Nem forgalmazott termékek beküldő felületére.

3. Kérdés: Mi a teendő, ha egy már megszűnt terméket terméket újra elérhetővé szeretnénk tenni? 

Válasz: Megszűnt termék visszaállítása (tehát forgalmazottá vagy nem forgalmazottá visszaállítani) NEM lehetséges. Ez esetben az érintett terméket új termékként ismét fel kell tölteni a rendszerbe és be kell küldeni.

4. Kérdés: Az intézmény által könyvelési tételenként 50,- Ft díj kerül felszámolásra. Kérdésem, hogy elegendő, ha a képlet szöveges leírásánál jelzésre kerül a tranzakciónként felszámított 50,- Ft-os díj? 

Válasz: Nem, a könyvelési tételt a havi számlavezetési díj és csomagdíj képlet mezőjében is kérjük megadni a számlahasználat költségeiben megjelenített egyes szolgáltatások vonatkozásában, valamint a képlet szöveges leírásánál a könyvelési tételre vonatkozó teljes körű információ megadása is szükséges. (Erre vonatkozóan példa található az ERA Számlatermékek szolgáltatás 9SE jelentés képletszerkesztőjének GYIK linkje alatt.) 

5. Kérdés: Alkalmazhatóak-e rövidítések az adatok felvitele során? 

Válasz: Mivel az adatok az összehasonlító program révén a fogyasztók számára is megismerhetővé válnak, a szöveges mezők kitöltésénél ezt figyelembe kell venni, ezért leginkább kerülendőek, esetleg csak a fogyasztók számára is teljesen egyértelmű rövidítések használata megengedett, a szakmai rövidítések minden esetben mellőzendők. 

6. Kérdés: Mi a teendő, ha kiderül, hogy a beküldött termék adatai hibásan lettek rögzítve a programban? 

Válasz: A termék adatainak korrigálására vagy az esetleges hiányosságok pótlására természetesen van lehetőség. Erre a javítás ikon ( )  szolgál. A javított adatot a javítás pontos okának megjelölésével együtt, a hiba feltárásakor haladéktalanul be kell küldeni! Amennyiben a hibát a Felügyelet állapította meg, úgy a felszólítás kézhezvételétől számított 2 munkanapon belül kell beküldeni.

7. Kérdés: Amennyiben a termék kondíciókban változás történik, azt hogyan lehet módosítani? 

Válasz: A termék kondíciókban bekövetkezett változások a „Módosítás” megnevezésű  ikon segítségével módosíthatók. Ilyen esetekben – fő szabály szerint – legkésőbb a hirdetmény közzétételének napjáig kell adatot szolgáltatni a Felügyelet részére.

8. Kérdés: Vonatkozik-e adatszolgáltatási kötelezettség azokra a termékekre, melyek igénybevételének a felső korhatára a 14. életév? 

Válasz: A program vonatkozásában csak azokat a termékeket nevezzük számlának, amelyek a 14. életévüket betöltött fogyasztók számára elérhetőek. Ezért nem lehetséges olyan termékek beküldése, melyek igénybevétele 18 év felett nem lehetséges. Pl. Ha egy számla célcsoportja a 6-14 éves korosztály, akkor az adott termékre nem vonatkozik adatszolgáltatási kötelezettség, mivel az érintett termékek köre a 14. életévüket betöltöttek számára már nem elérhető. Azonban, ha a termék igénybevételére pl. a 10-25 éves korosztály jogosult, akkor a termékre vonatkozik az adatszolgáltatási kötelezettség.

9. Kérdés: Az adatrögzítés során hogyan lehet leképezni az időszakos kedvezményeket, pl. ha a számlavezetési díj a számlanyitást követő első két hónapban elengedésre kerül?

Válasz: A számolási algoritmusban ezek az információk, vagyis az átmeneti időszakra nyújtott kedvezmények nem rögzítendők, csak szövegesen kell feltüntetni a képlet részletes szöveges leírásánál, illetve a termékhez kapcsolódó akciókra vonatkozó adatok között. Az egyes szolgáltatások díjstruktúráját szövegesen teljes körűen be kell mutatni.

10. Kérdés: Az adatok felvitele során a program tudja kezelni az ezres csoportosítást? 

Válasz: Számadatok rögzítésekor ne használjuk az ezres csoportosítást, mert a program nem fogja felismerni, és a következő hibaüzenet lesz látható: „A megadott érték formátuma nem megfelelő!” Olyan eseteknél, amikor az adatok felvitele közben elkövethető hibák számát növelné a helyiértékek sokasága, segítségként alkalmazható szóköz a bevitel során, de a rögzítés végén törölni kell őket.

11. Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha a termék akciós? 

Válasz: Akciós termékek esetén az akció tartalmától függően rögzíthető az akciós érték a közzététel időpontjában hatályos kondíciós lista szerinti nem akciós adatok megadásával egyidejűleg vagy a közzététel időpontjában hatályos kondíciós lista szerinti nem akciós adatokat kell rögzítni. Továbbá az akció leírására vonatkozó cellákban (o1-o5) kell ismertetni minden olyan tényezőt és feltételt, ami kedvezményessé teheti a terméket. A bankkártyákhoz kapcsolódó akciók által, a hozzájuk kapcsolódó számlatermékeket is akciós termékként kell kezelni, ezért az ilyen eseteket is fel lehet tüntetni az akcióra vonatkozó (m1-m5) mezőkben.

12. Kérdés: Az adatrögzítés során elakadást okozott a kamatozásra vonatkozó információk megadása, mivel az adott termék vonatkozásában nem értelmezhető a kamatfizetés, hiszen a látra szóló kamat 0%, de a program nem enged tovább, mert a cellák kitöltése kötelező. Mi a megoldás ilyen esetben? 

Válasz: A kamatozásra vonatkozó cellákat minden esetben ki kell tölteni az általános adatokkal (az intézmény szabályzataiban rögzítetteknek megfelelően) függetlenül a látra szóló kamat tényleges mértékétől. Ennek megfelelően, ha az intézmény 0%-os látra szóló kamatot alkalmaz, akkor az adatszolgáltatási felület megfelelő részében ezt a mértéket kell megadni, tekintettel arra, hogy ezt a későbbiekben az intézmény növelheti.

13. Kérdés: A számlához kapcsolódó szolgáltatások bemutatása mennyire legyen részletes? Részletesen fel kell tüntetni a konkrét kondíciókat és feltételeket?

Válasz: A számlához kapcsolódó szolgáltatásokat lényegre törően és közérthető módon kell bemutatni. A folyószámlahitel, illetve a megtakarítási lehetőség esetében különösen kérjük a tömör megfogalmazást, hiszen a HLV illetve a BMK tartalmazza ezen hitelek és megtakarítások részletes jellemzőit. A rögzítés során lehetőség van feltüntetni, hogy a fogyasztó további részletes tájékoztatást mely dokumentum(ok)ban érhet el (a dokumentum pontos megnevezésével esetleg annak elérhetőségével.

14. Kérdés: Az egyes kapcsolódó szolgáltatások bemutatásánál célszerű minél több információt feltüntetni, de ez elég sok időt vesz igénybe kézi begépelés útján. Van arra lehetőség, hogy úgy járjon el a hitelintézet, hogy az adott szolgáltatás jellemzésénél csak belinkeli a kapcsolódó hirdetményt, vagy ezt csak a hiperhivatkozások (q) mezőnél teheti meg?

Válasz: Az egyes kapcsolódó szolgáltatások legfontosabb jellemzőinek és díjtételeinek felsorolása mellett a szöveges mezőben feltüntethető, hogy további részletes információkat mely dokumentumok tartalmaznak, rögzítve azok pontos megnevezését, elérhetőségét. A netbankkal kapcsolatos információk esetében a számlahasználat költségei között megjelenített díjtételeket nem kell feltüntetni.

15. Kérdés: Bizonyos termékek forgalmazására számlacsomagokban kerül sor, így előfordulhat, hogy egy csomag több számlát is tartalmaz (pl. webszámla). Ebben az esetben külön termékként kell felvezetni mindegyik számlát, melyeket a csomag tartalmaz? 

Válasz: Amennyiben a számlacsomagnak több számla is a részét képezi, akkor meg kell jelölni főszámlaként azt a számlát, melyen keresztül a legtöbb számlaművelet a lehető legkevesebb korlátozás mellett érhető el. Az „egyéb kapcsolódó számlák” (j6) mezőben pedig fel kell tüntetni a csomag többi elemét.

16. Kérdés: A Kamatozási segédtábla esetében mit jelöl a „szöveges” és az „érték” tábla típus?

Válasz: Abban az esetben, ha a lekötés időegységben (pl. 1 hét, 3 hónap, 1 év, 31-90 nap, stb.) van kifejezve, akkor az „érték” típusú kamatozási segédtáblát kell alkalmazni. A „szöveges” típusú kamatozási segédtábla abban az esetben alkalmazandó, ha a termék esetében az időegység nem értelmezhető, például ebben a típusban rögzítendő a látra szóló kamat, ha a kamat mértékét befolyásolja a számlán elhelyezett összeg/megtakarítás nagysága – a számla egyenlege mellett.

17. Kérdés: Milyen módon kell eljárni abban az esetben, ha az intézmény egy számlacsomaghoz több fajta bankkártyát kínál, és a fogyasztó választásának függvényében alakulnak a számlához kapcsolódó díjak, költségek és kedvezmények?

Válasz: Amennyiben az ügyfél több bankkártya közül választhat, és a bankkártya választása kihatással van a számlahasználat költségei között megjelenített valamely költség- vagy díjtételre, akkor azt termékverzióként kell jelenteni.

18. Kérdés: A forgalmazott bankkártyák érvényességi ideje függ attól, hogy a kártya chip-es vagy mágnescsíkos. Ebben az estben a „Bankkártya érvényességének időtartama” sort milyen értékkel kell feltölteni?

Válasz: Abban az esetben, ha a kártya érvényességének ideje függ attól, hogy az chip-pel vagy mágnescsíkkal ellátott, a kártyákat termékvariációként kell szerepeltetni, utalva erre a termék megnevezésében.

19. Kérdés: Intézményünk akció keretében a bankkártya első éves díját elengedi. Melyik cellában lehet ezt az információt feltüntetni?

Válasz: A bankkártya első éves díjának összegét, illetve annak elengedését, valamint igénybevételének feltételeit a „Betéti bankkártya” feltöltő felületen a bankkártya első éves díj (d2 (i)) cellájában kell szerepeltetni a pontos részletek megjelölésével.

20. Kérdés: Az integráció keretein belül működtetett ATM saját vagy idegen ATM-nek számít?

Válasz: Saját ATM-nek minősül az intézmény által üzemeltett ATM, vagy olyan ATM, amelyre az intézmény saját üzemeltetésű ATM-ként tekint, azaz melyekből a készpénzfelvétel díja megegyezik az intézmény által üzemeltett ATM-ből történő készpénzfelvétel díjával. Idegen ATM-nek minősül minden nem saját ATM. Abban az esetben, ha az intézmény több eltérő díjtételt alkalmaz idegennek minősülő ATM-ből történő készpénzfelvétel esetén, akkor az adatszolgáltatásban, a számlahasználat költségei között a fogyasztó számára legkedvezőtlenebb díjtételt kell megjeleníteni. Amennyiben egy hónapban meghatározott számú kedvezményes díjú készpénzfelvételt biztosít oly módon, hogy nem tesz különbséget saját és idegen ATM között akkor az így nyújtott kedvezményt úgy kell rögzíteni, mintha a kedvezményt a saját ATM-ben történő készpénzfelvételre nyújtotta volna.

21. Kérdés: Intézményünk az ügyfél döntése alapján eltérő kedvezményt biztosít a kártyás készpénzfelvételre: havonta az első 3 forint-készpénzfelvétel saját bankautomatából, vagy havonta az első 2 belföldi forint készpénzfelvétel bármilyen bankautomatából díjmentes. Milyen módon kell ezt feltüntetni?

Válasz: Ebben az esetben kérjük, hogy a 2 db bármely belföldi ATM-ből történő készpénzfelvétel kerüljön feltüntetésre az adatszolgáltatásban, a módszertani útmutatóban foglaltaknak megfelelően, vagyis a 2 bármely belföldi ATM-ből történő kedvezményes díjú készpénzfelvétel úgy kerüljön rögzítésre, mintha a kedvezményes díjazású készpénzfeltételek saját ATM-ből történő készpénzfelvételre vonatkoznának. A kedvezmény másik választható lehetőségének ismertetésére pedig a képlet szöveges leírása vagy az egyéb információkra vonatkozó mezőben van lehetőség.

22. Kérdés: Intézményünknél a rendszeres jóváírás általánosan nem feltétele a bankszámla igénybevételének, azonban általában kedvezmény jár érte, továbbá egyéb tranzakciókért is kapható kedvezmény. Kérdés, hogy ezeket hol és hogyan kell feltüntetni?

Válasz: Rendszeres jóváírásként a számlahasználat során elvárt, a számla előnyeinek kihasználása érdekében minimálisan teljesíteni szükséges jóváírásokat kell szerepeltetni. Az egyéb tranzakciókért is kapható kedvezmények feltüntetésére a képletszerkesztőben, illetve részletesebb információk feltüntetésére az „Egyéb megjegyzés” cellá(k)ban van lehetőség.

23. Kérdés: Az átutalások alatt GIRO- vagy VIBER rendszeren keresztül történő átutalásokat értünk?

Válasz: A számlahasználat költségei között csak a GIRO-n keresztül teljesített tranzakciókat kérjük szerepeltetni. Amennyiben az adatszolgáltató fontosnak ítéli, a VIBER-en keresztül teljesített tranzakciókra vonatkozó információt az „Egyéb díjak” mezőben szerepeltetheti.

24. Kérdés: A betéti bankkártyát önálló termékként vagy a számlacsomag részeként kell-e megjeleníteni? Amennyiben önálló termékként kell szerepeltetni az adatszolgáltatásban, úgy a jelentési kötelezettség mely hitelintézetet terheli, tekintve, hogy a bankkártya forgalmazást az intézmény megbízásból végzi?

Válasz: Adatszolgáltatás szempontjából önálló, de a számlacsomag szerves részét alkotják a bankkártyák, így az ügynökön keresztüli forgalmazás kérdése e tekintetben nem releváns. Tehát az adatszolgáltatás során jelenteni kell minden olyan bankkártyát, mely a forgalmazott számlához, számlacsomaghoz kapcsolódhat, függetlenül a bankkártya kibocsátójától.

25. Kérdés: A bankon belül végzett átutalások esetében a saját számlák közötti tranzakciót vagy a más ügyfél részére indított tranzakciót kell feltüntetni?

Válasz: A bankon belül végzett átutalásoknál minden esetben a más ügyfél részére indított tranzakciókra vonatkozó információkat kérjük megjeleníteni. A saját számlák közötti tranzakciókra (átvezetésre) vonatkozó információkat, - amennyiben az intézmény megítélése szerint fontos, -  az „Egyéb díjak” mezőben szerepeltetheti.

26. Kérdés: Abban az esetben, ha pl. havi négy tranzakció szükséges a díjmentességhez, de már kettő esetén is jár 50%-os díjkedvezmény, hogyan képezhető le a képletszerkesztő segítségével ez a díjstruktúra?

Válasz: Amennyiben a képletszerkesztőben ennek megadása lehetséges, akkor meg kell tenni, ellenkező esetben kizárólag a fogyasztók számára a legmagasabb költséggel járó díjtételt kell megadni, és a kapcsolódó „Egyéb megjegyzések” cellában utalni kell arra, hogy a feltételek teljeskörű teljesülése esetén magasabb kedvezmény érhető el.

27. Kérdés: Hogyan képezzük le a csoportos beszedési megbízás olyan eseteit, melyeknél az alkalmazott díjstruktúra különbséget tesz az „általános” csoportos beszedési megbízások és bizonyos speciális esetek között, mint pl. Díjneten vagy Távszámla szolgáltatás keretében?

Válasz: Csak a legáltalánosabb esetet kell feltüntetni, a „speciálisabb” tranzakciók kondícióit nem kell szerepeltetni a számlahasználat költségei között. Amennyiben az adatszolgáltató fontosnak ítéli meg e díjak feltüntetését is, akkor az ezen tranzakciókra vonatkozó információk az n) Egyéb díjak cellában szerepeltethetők.

28. Kérdés: Az ERA-Számlatermék bejelentő szolgáltatásán keresztül jelentett termékadatok 2012. decemberi indulásakor intézményünk tévesen jelentette a START számla konstrukcióját. Mivel terméket nem lehet törölni a rendszerből, a terméket archiváltuk.

A 2015. január 1-jétől hatályba lépő változásokkal összefüggésben, a korábban archivált termékek termékkondícióit is frissíteni kell mindaddig, amíg egyetlen szerződött ügyfél is van. A kérdés arra vonatkozik, hogy mi a teendő azon tévesen rögzített számlatermékek esetében, ahol az adott termék jelenleg sem tartozik a jelentéstételi kötelezettség alá.

Válasz: Mivel a kérdésben példaként szereplő START számla 2015. január 1-jétől sem tartozik a jelentendő termékek közé, így a „Termék forgalomban van”-cellát „Nem forgalmazott”-ra kell állítani, és a „Szolgáltatáscsomagot igénybe vevők száma” cellában, az „Ügyfelek száma (fő)” oszlopban 0 értéket szerepeltetve kell a rendszerben beküldeni, megszüntetve ezzel a terméket.

Ez esetben a termék automatikusan átkerül a „Megszűnt” termékfülre.

29. Kérdés: A változások (pl. nem forgalmazott termékkondíciók frissítése) vonatkoznak a betéti, illetve a hiteltermékekre is?

Válasz: Nem, a változások kizárólag az ERA-Számlatermék bejelentő szolgáltatásán keresztül jelentett termékadatokra vonatkoznak. Az ERA-Hitel- és lízingtermék, valamint a Betét- és megtakarítási termék bejelentő szolgáltatásán keresztül jelentett termékadatok vonatkozásában 2015-re vonatkozóan nincs változás, tehát:

• az adatokat változatlanul, azok hatályba lépését megelőző napon kell jelentetni
• az archív termékkonstrukciók adatait nem kell frissíteni

• nincs új termékkondíció, sem terméktípus

30. Kérdés: Szükséges-e jelenteni a devizaszámlákat is?

Válasz: Nem, hiszen: „a jelentéstételi kötelezettség a hitelintézet által a fogyasztók részére forgalmazott lakossági forint folyószámla és betéti bankkártya termékek főbb paramétereit, a belföldi és határon átnyúló tranzakciók továbbá a kártyahasználattal kapcsolatos jellemzőket mutatja be.”.

31. Kérdés: A „szolgáltatáscsomagot igénybe vevők száma” a zárolt bankszámlák adatait is tartalmazza?

Válasz: Igen.